Mit ünneplünk karácsonykor?

Nagyon sokat változtak a karácsonyi szokások életem során. Én még akkor születtem, amikor szigorúan fenyőünnep volt. Jézusról szó sem lehetett az iskolákban, munkahelyeken. A vallást csak a templomok falain belül tűrték el. Mégis meghittebb, krisztusibb volt akkor. Szegényebbek is voltunk. Déligyümölcs csak karácsonykor került az asztalra, akkor is hosszú sorban állás után. Az ajándék is kevesebb volt, nem volt ekkora lárma, tülekedés. December 24-én délután már zárva voltak a boltok. A buszok nem közlekedtek, csak néhány vonat szállíthatta még a későn indult utasokat. Az utcákon nem lehetett karácsonyfát látni.  30 éve még az óvodában nem állítottak fenyőt, nehogy elvegye a család szerepét az intézmény.

A karácsony hivatalosan a szeretet ünnepe volt és a családé.

Mivé lett?

Harsány zsibvásár mindenütt. Vedd meg, vigyed, cseréld ki a régit! Jobbat, nagyobbat, újabbat! - hirdetik a reklámok.

Miközben keresztény/keresztyén Magyarországról beszélünk, egyik legszebb ünnepünket kisajátította a kereskedelem.

A szeretetre hivatkozva a vásárlást erőltetik, mintha csak így tudnánk kimutatni az érzéseinket.

Mi hát a szeretet?

Meg lehet-e fogalmazni, hiszen nem mindenki ugyan azt érti alatta.

Számomra azt jelenti, hogy azt adom a másiknak, amire szüksége van. Nem feltétlenül azt, amit szeretne. Alkoholistának nem adunk szeszt, kisgyereknek kést és így tovább.

Tudjuk-e, hogy minek örül a társunk, a kollégánk, az anyósunk?

Szánunk-e időt arra, hogy megfigyeljük, mit szeretne?

Vagy csak gyorsan bepakolunk egy csomó mindent a bevásárló kocsiba, és már rohanunk is tovább?

A jobb oldali kormányokon, különösen a fidesz-kdnp-n számon kérik a keresztény értékeket. Egyesek szerint, és ebbe a körbe sok, elkötelezett keresztény ember is beletartozik, csak számításból használják ezt a jelzőt, hogy az egyházak tömegbázisát megnyerjék. Hiszen, lám, lám, nem fogadják be a menekülteket, pedig a Bibliában is az áll, hogy „jövevény voltam, és befogadtatok.”

Ezt a kérdést már kifejtettem ebben a bejegyzésben, nem akarom ismételni magam. (katt a kék szövegre)

Mit mond a Biblia a bevándorlókról?

Karácsonykor annyit azért érdemes megemlíteni, hogy a kis Jézus családja is menekült volt. Ismerjük a történetet: Isten Fia egy istállóban született, majd amikor az uralkodó megtudta, hogy királyként várják, akkor meg akarta öletni, nehogy trónkövetelő legyen. Egyiptomban találtak otthonra egy időre. Hogyan éltek ott? Erről semmit sem tudunk, de egészen biztos, hogy nem voltak NGO-k, a szociális háló a nullával volt egyenlő. Józsefnek dolgoznia kellett, ha nem akarta, hogy éhen haljanak. És persze nagy segítség volt a bölcsek által hozott arany is.

Keresztény-e az a kormány, amely a hajléktalanságot bünteti, a családi pótlékot iskolába járáshoz köti, segély helyett munkát ad?

Igen, pontosan ezt kívánja meg a szeretet. Van ugyanis elég hely a szállókon az otthontalan embereknek. Megfürödhetnek, fűtött helyiségben pihenhetnek, kapnak élelmet, talpra állhatnak. Emberhez méltó élet vár rájuk. Az ugyanis beteg, aki az utcán akar élni a mínuszokban, amikor fedett helyre is mehetne. Az is beteg, aki felnőtt, egészséges létére elvárja, hogy mások tartsák el. A betegen pedig kötelességünk segíteni. És nem biztos, hogy úgy, ahogy szeretné.

„Szeresd felebarátodat, mint magadat!” - hangzik a bibliai parancs.

"Tudjuk, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden a javukra van."(Római levél 8.28) 

Tiszta szívemből kívánom a kedves olvasóknak, hogy találkozzanak azzal a Szeretettel, ahogy Isten szeret minket.

Lássák meg a karácsony igazi csodáját: Isten emberré lett.

Áldott, boldog karácsonyt kívánok!

Photo by Dan Kiefer on Unsplash
Photo by Jimmy Chan from Pexels