Az Egyesült Államokban meghalt egy afro-amerikai férfi. Sok ellentmondó hír röppent fel ezzel kapcsolatban. Bűnöző volt, hamis pénzzel fizetett, ellenállt stb. A tény, hogy egy rendőr a nyakán térdelt, és közben halt meg. Tömegtüntetések kezdődtek, és még most is tartanak BLM Black Lives Matter mottóval. (A Fekete Életek Számítanak)Pedig a rendőrt meg fogják büntetni.
Ezzel egy időben cikkek jelennek meg, amelyek párhuzamot vonnak a feketék és a honi romák között.
A
magyarországi romák helyzetét már eddig is megpróbálták összehasonlítani a
fekete népességgel. Rosa Parks Alapítvány jött létre azzal a céllal, hogy a
honi diszkriminációra, szegregációra hívja fel a figyelmet, és segítse a
szülőket abban, hogy gyermekeik színvonalas oktatást kapjanak. Más szervezetek
is alakultak, vagy felvállalják a honi cigányság jogvédelmét. Nemrég született
meg a gyöngyöspatai szegregáció miatt egy ítélet, melynek értelmében 100 millió
forintot kell szétosztani azon cigány gyerekek között, akiket 2003 és 2011
között külön osztályban tanítottak. Rossz nyelvek szerint a pénz jelentős része
a jogvédők és ügyvédek zsebébe vándorol majd. A gyerekek közül sokan nem is
jártak rendszeresen iskolába, rongálták a berendezést, agresszíven léptek fel
tanáraikkal, társaikkal szemben.
Határozottan
érezhető egy tendencia a közbeszédben, miszerint a magyarországi romák és az
amerikai feketék sorsa sokban hasonlít. Mindkét csoport kisebbségben él,
hátrányos helyzetű, alacsonyabb iskolázottságú és anyagilag kiszolgáltatottabb.
Sorsukért a többségi társadalom előítéletes magatartása a felelős.
A 24-hu-n
megjelent egy írás Orsós László Jakab tollából Amerika letérdel címmel. Azzal a
gondolattal indít, hogy: "A fekete barátaim az otthoni barátaim sérelmeit
mondják csak másképp és más nyelven."
A szerző 15
éve él New York-ban művészeti
igazgatóként, és az egyik meghatározó tapasztalata a rasszizmus.
"
Amerika négyszáz éve, az első rabszolgákat idehurcoló hajó megérkezése óta
képtelen megszabadulni húsbavágó rasszizmusától. Képtelen, mert gyakorlatilag
az egész rendszere erre épül. Bármi, ami az elmúlt évszázadokban itt történt, a
rabszolgaság és az őslakos indiánok kiirtásának árnyékában történt."
Már itt
látszik, hogy semmi hasonlóság nincs. Magyarországra nem kényszerből,
megláncolva, családjuktól elszakítva jöttek a romák, hanem önként, családostól.
Senki nem zsákmányolta ki őket.
Szabadon
élhettek a röghözkötés idején, amikor a magyar jobbágy nem hagyhatta el a
szülőfaluját. Ők vándorolhattak.
Mivel nem volt földjük, de a jobbágynak sem,
alkalmi munkákból éltek, teknőt vájtak, fémeket munkáltak meg, és sokuk
zenészként kereste a kenyerét.
Magyarországi
vezetőink többször próbálták letelepíteni őket (Mária Terézia is), de csak a
20. század vetett véget a sátoros életmódnak.
Időközben a
többség nyelvet váltott, és ma már magyar anyanyelvű. Nem beszélünk erről, de
ez a folyamat nem mehetett volna végbe a befogadásuk nélkül. Valamiféle
keveredésnek kellett végbemenni, közös játéknak a domboldalon, együtt végzett
munkának, iskolába járásnak. A cigánytelepek felszámolása jelentette a döntő
lépést, és az a tény, hogy az iskolákban nem voltak cigány nyelvű oktatók.
Kénytelenek voltak asszimilálódni, de ugyanez történt a jászok, kunok,
besenyők, hajdúk esetében is, akik keletről érkeztek évszázadokkal a magyarság
után, letelepedtek, és tökéletesen beilleszkedtek. Esetükben nem volt szó olyan
jellegű elmaradottságról, mint a
cigányság esetén. Nem feladatom ennek okait keresni. Ezek tények.
Súlyos bűnnek
tartom, hogy az afroamerikaiak és a romák között a balliberális értelmiség
párhuzamot kíván vonni, holott teljesen más történet.
Orsós László
is ellentmond önmagának, amikor a cikkben később fehérként azonosítja magát:
"Fekete
barátaim nem tudnak úgy bemenni egy üzletbe, hogy ne érezzék a biztonságiak
tekintetét. Feketék jóval kisebb számban
járnak fizetős és ezért jobb oktatást nyújtó magániskolákba mint fehérek. A
feketék túlnyomó többsége szenved megkülönböztetést a munkainterjúkon. Ismerős?
Ismerősnek kell lenni. A feketék és a latinok adják ki a börtönlakók közel 70
százalékát. Egy feketét nagyobb eséllyel tartóztatnak le a legkisebb
törvénysértésért, miközben mi fehérek jobb eséllyel sétálhatunk el sértetlenül.
Ismerős?"-teszi fel a kérdést a magyarok rasszizmusára utalva, és bátran
válaszolhatunk: Nem, nem ismerős.
Ha Orsós
fehérnek számít az Egyesült Államokban, akkor miért nem fehér Magyarországon?
Tényleg
miért nem fehérek, amikor fehérek a romák? Sok esetben egyáltalán nem lehet
jobban megkülönböztetni egy cigány embert, mint egy bihari vagy zalai arcot.
Milyen
alapon vallja magát valaki cigánynak, és kér előnyöket, miközben hátrányról és
rasszizmusról beszél? Az iskolákban nem lehet listázni a gyerekeket.
Milyen
alapon kapnak kárpótlást a "szegregációért"? Amikor nem is
szegregáció volt, hanem iskolaérettség szerinti kiscsoportos oktatás, és a
másik csoportban is voltak cigány gyerekek?
Meglátásom
szerint semmi hasonlóság nincs a romák és afro-amerikaiak között.
Rosa Parks
sorsát tudatlanságból vagy szándékos károkozás miatt hozzák összefüggésbe a
honi cigánysággal. Életéről a nevére kattintva olvashatnak a wikipédián.
1955-ben még szegregáció létezett az Egyesült Államokban. A feketéket és a
fehéreket elkülönítették a buszokon, éttermekben, parkokban, oktatási
intézményekben, munkahelyeken. Rosa Parks azonban egyszer leült egy fehéreknek
fenntartott helyre, és ezzel elindította a "legsikeresebb faji
megkülönböztetés elleni megmozdulását." El se tudjuk képzelni. Semmi
közünk ehhez. Magyarországon 1945 után egészen biztosan járhattak iskolába a
cigányok. Ha nem tudtak felzárkózni, azért ne a többségi társadalmat
hibáztassák. Ma már minden feltétel adott a tanuláshoz. Ingyen tankönyv, ebéd,
kedvezményes táborok állnak rendelkezésre.
Nem hiszek
abban, hogy a cigányok IQ-ja alacsonyabb lenne a magyarokénál. Sokkal inkább a
gyermeknevelési szokások játszhatnak szerepet abban, ha egy roma gyermek nehezen
halad az iskolában. A felzárkóztató osztályt inkább meg kellene köszönni, mint
diszkriminációként felfogni.
Az elmúlt 10
évben nagyon sok kezdeményezés született a hátrányos helyzetű családok
felzárkóztatásáért. A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány sokrétű támogatást,
segítséget nyújt a családoknak vetőmaggal, háziállattal, hogy gazdálkodni
tudjanak, digitális eszközökkel stb.
Persze tudjuk, hogy egyes csoportok, politikai
szereplők nem érdekeltek a cigányok felzárkóztatásában hiszen akkor nekik el kellene
menni dolgozni. Így viszont kiválóan meg lehet élni tanulmányokat írva,
látszattevékenységeket végezve, és valójában megerősítve
egy réteget az áldozat szerepben, és megmentőként lehet fellépni mellettük.Cigány emberek tömegei kezdtek el közmunkásként dolgozni. Egész települések vannak, ahol minden roma ember dolgozik, a gyerekek tanulnak. Ha ők be tudtak illeszkedni, akkor a többieknek is lehet.
Mi, magyarok együttérzéssel és szeretettel fordulunk a jó érzésű, igyekvő cigány emberek felé. Igaz azonban, hogy a beilleszkedni nem tudó, másokat megkárosító egyének, magyarok, cigányok vagy mások, nem számíthatnak a többségi társadalom rokonszenvére.
Adjon Isten cigány honfitársainknak erőt és bölcsességet, hogy kitartsanak, és ne hallgassanak a politikai élet hazug, haszonleső szereplőire! Vegyék fel a munkát, küldjék a gyerekeiket iskolába, keressenek jó példaképeket!
......................
Ima a cigánymisszióért:
Imádkozzunk az egységért, az egy akaratért. Annyi a sztereotípia, a megragadt előítélet, de
hisszük, hogy az előítélet falait lebontva Jézus szeretetkötelékeket tud az emberek közé adni
a Szentlélek segítségével. Kérjük a Szentlelket az akarásért, hogy ne várjunk, ne másra
várjunk, ne vádoljunk, kritizáljunk, hanem cselekedjünk. Isten missziója az evangélium
hirdetése minden gát nélkül. Engedjük az Urat dolgozni, aki készíti a szíveket a miénket és a
cigányokét is.
Urunk add, hogy egyházunk nyitottá és befogadóvá váljon a Téged követni akarók
iránt.Használj bennünket Urunk, hogy hívogatni tudjunk másokat a te országodba.
Kérjük az aratás Urát, hogy küldjön még munkásokat, szükség van munkatársakra,
magyarokra és cigányokra egyaránt, segítő és imádságos kezekre, és adakozó szívekre. Adja
az Úr, hogy régiónként legyen megbízott felelőse a cigánymissziónak, s hogy minél több
lelkész és gyülekezet belekapcsolódjon ebbe a szolgálatba.
Áldd meg Urunk gazdagon az adakozóinkat, akik időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve
szívükön viselik a kitaszítottakat.
Urunk, kérünk téged a betegekért, a börtönviseltekért, a szegényekért, a munkanélküliekért,
a függőségekben lévőkért, hogy küldd el hozzánk a te szabadító Lelkedet, a Pártfogót, hogy
tisztogasson, erősítsen, biztasson, és vezessen, s add kérünk, hogy mi pedig alázatos és szelíd
tanítványokként akarjunk a te utadon járni, s téged követni a nehézségek ellenére is. Adj
nekünk nyitott, imádságos szívet és testvéri szeretetet, mert arról fogja megtudni mindenki,
hogy hozzád tartozunk, ha szeretni fogjuk egymást. Ámen