Romák és afro-amerikaiak

Az Egyesült Államokban meghalt egy afro-amerikai férfi. Sok ellentmondó hír röppent fel ezzel kapcsolatban. Bűnöző volt, hamis pénzzel fizetett, ellenállt stb. A tény, hogy egy rendőr a nyakán térdelt, és közben halt meg. Tömegtüntetések kezdődtek, és még most is tartanak BLM Black Lives Matter mottóval. (A Fekete Életek Számítanak)Pedig a rendőrt meg fogják büntetni.
Ezzel egy időben cikkek jelennek meg, amelyek párhuzamot vonnak a feketék és a honi romák között.

A magyarországi romák helyzetét már eddig is megpróbálták összehasonlítani a fekete népességgel. Rosa Parks Alapítvány jött létre azzal a céllal, hogy a honi diszkriminációra, szegregációra hívja fel a figyelmet, és segítse a szülőket abban, hogy gyermekeik színvonalas oktatást kapjanak. Más szervezetek is alakultak, vagy felvállalják a honi cigányság jogvédelmét. Nemrég született meg a gyöngyöspatai szegregáció miatt egy ítélet, melynek értelmében 100 millió forintot kell szétosztani azon cigány gyerekek között, akiket 2003 és 2011 között külön osztályban tanítottak. Rossz nyelvek szerint a pénz jelentős része a jogvédők és ügyvédek zsebébe vándorol majd. A gyerekek közül sokan nem is jártak rendszeresen iskolába, rongálták a berendezést, agresszíven léptek fel tanáraikkal, társaikkal szemben.

Határozottan érezhető egy tendencia a közbeszédben, miszerint a magyarországi romák és az amerikai feketék sorsa sokban hasonlít. Mindkét csoport kisebbségben él, hátrányos helyzetű, alacsonyabb iskolázottságú és anyagilag kiszolgáltatottabb. Sorsukért a többségi társadalom előítéletes magatartása a felelős.

A 24-hu-n megjelent egy írás Orsós László Jakab tollából Amerika letérdel címmel. Azzal a gondolattal indít, hogy: "A fekete barátaim az otthoni barátaim sérelmeit mondják csak másképp és más nyelven."

A szerző 15 éve él  New York-ban művészeti igazgatóként, és az egyik meghatározó tapasztalata a rasszizmus.

" Amerika négyszáz éve, az első rabszolgákat idehurcoló hajó megérkezése óta képtelen megszabadulni húsbavágó rasszizmusától. Képtelen, mert gyakorlatilag az egész rendszere erre épül. Bármi, ami az elmúlt évszázadokban itt történt, a rabszolgaság és az őslakos indiánok kiirtásának árnyékában történt."

Már itt látszik, hogy semmi hasonlóság nincs. Magyarországra nem kényszerből, megláncolva, családjuktól elszakítva jöttek a romák, hanem önként, családostól. Senki nem zsákmányolta ki őket.

Szabadon élhettek a röghözkötés idején, amikor a magyar jobbágy nem hagyhatta el a szülőfaluját. Ők vándorolhattak.

 Mivel nem volt földjük, de a jobbágynak sem, alkalmi munkákból éltek, teknőt vájtak, fémeket munkáltak meg, és sokuk zenészként kereste a kenyerét.

Magyarországi vezetőink többször próbálták letelepíteni őket (Mária Terézia is), de csak a 20. század vetett véget a sátoros életmódnak.

Időközben a többség nyelvet váltott, és ma már magyar anyanyelvű. Nem beszélünk erről, de ez a folyamat nem mehetett volna végbe a befogadásuk nélkül. Valamiféle keveredésnek kellett végbemenni, közös játéknak a domboldalon, együtt végzett munkának, iskolába járásnak. A cigánytelepek felszámolása jelentette a döntő lépést, és az a tény, hogy az iskolákban nem voltak cigány nyelvű oktatók. Kénytelenek voltak asszimilálódni, de ugyanez történt a jászok, kunok, besenyők, hajdúk esetében is, akik keletről érkeztek évszázadokkal a magyarság után, letelepedtek, és tökéletesen beilleszkedtek. Esetükben nem volt szó olyan jellegű elmaradottságról,  mint a cigányság esetén. Nem feladatom ennek okait keresni. Ezek tények.

Súlyos bűnnek tartom, hogy az afroamerikaiak és a romák között a balliberális értelmiség párhuzamot kíván vonni, holott teljesen más történet.

Orsós László is ellentmond önmagának, amikor a cikkben később fehérként azonosítja magát:

"Fekete barátaim nem tudnak úgy bemenni egy üzletbe, hogy ne érezzék a biztonságiak tekintetét.  Feketék jóval kisebb számban járnak fizetős és ezért jobb oktatást nyújtó magániskolákba mint fehérek. A feketék túlnyomó többsége szenved megkülönböztetést a munkainterjúkon. Ismerős? Ismerősnek kell lenni. A feketék és a latinok adják ki a börtönlakók közel 70 százalékát. Egy feketét nagyobb eséllyel tartóztatnak le a legkisebb törvénysértésért, miközben mi fehérek jobb eséllyel sétálhatunk el sértetlenül. Ismerős?"-teszi fel a kérdést a magyarok rasszizmusára utalva, és bátran válaszolhatunk: Nem, nem ismerős.

Ha Orsós fehérnek számít az Egyesült Államokban, akkor miért nem fehér Magyarországon?

Tényleg miért nem fehérek, amikor fehérek a romák? Sok esetben egyáltalán nem lehet jobban megkülönböztetni egy cigány embert, mint egy bihari vagy zalai arcot.

Milyen alapon vallja magát valaki cigánynak, és kér előnyöket, miközben hátrányról és rasszizmusról beszél? Az iskolákban nem lehet listázni a gyerekeket.

Milyen alapon kapnak kárpótlást a "szegregációért"? Amikor nem is szegregáció volt, hanem iskolaérettség szerinti kiscsoportos oktatás, és a másik csoportban is voltak cigány gyerekek?

Meglátásom szerint semmi hasonlóság nincs a romák és afro-amerikaiak között.

Rosa Parks sorsát tudatlanságból vagy szándékos károkozás miatt hozzák összefüggésbe a honi cigánysággal. Életéről a nevére kattintva olvashatnak a wikipédián. 1955-ben még szegregáció létezett az Egyesült Államokban. A feketéket és a fehéreket elkülönítették a buszokon, éttermekben, parkokban, oktatási intézményekben, munkahelyeken. Rosa Parks azonban egyszer leült egy fehéreknek fenntartott helyre, és ezzel elindította a "legsikeresebb faji megkülönböztetés elleni megmozdulását." El se tudjuk képzelni. Semmi közünk ehhez. Magyarországon 1945 után egészen biztosan járhattak iskolába a cigányok. Ha nem tudtak felzárkózni, azért ne a többségi társadalmat hibáztassák. Ma már minden feltétel adott a tanuláshoz. Ingyen tankönyv, ebéd, kedvezményes táborok állnak rendelkezésre.

Nem hiszek abban, hogy a cigányok IQ-ja alacsonyabb lenne a magyarokénál. Sokkal inkább a gyermeknevelési szokások játszhatnak szerepet abban, ha egy roma gyermek nehezen halad az iskolában. A felzárkóztató osztályt inkább meg kellene köszönni, mint diszkriminációként felfogni.

Az elmúlt 10 évben nagyon sok kezdeményezés született a hátrányos helyzetű családok felzárkóztatásáért. A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány sokrétű támogatást, segítséget nyújt a családoknak vetőmaggal, háziállattal, hogy gazdálkodni tudjanak, digitális eszközökkel stb.

Persze tudjuk, hogy egyes csoportok, politikai szereplők nem érdekeltek a cigányok felzárkóztatásában hiszen akkor nekik el kellene menni dolgozni. Így viszont kiválóan meg lehet élni tanulmányokat írva, látszattevékenységeket végezve, és valójában megerősítve egy réteget az áldozat szerepben, és megmentőként lehet fellépni mellettük.
Cigány emberek tömegei kezdtek el közmunkásként dolgozni. Egész települések vannak, ahol minden roma ember dolgozik, a gyerekek tanulnak. Ha ők be tudtak illeszkedni, akkor a többieknek is lehet.
Mi, magyarok együttérzéssel és szeretettel fordulunk a jó érzésű, igyekvő cigány emberek felé. Igaz azonban, hogy a beilleszkedni nem tudó, másokat megkárosító egyének, magyarok, cigányok vagy mások, nem számíthatnak a többségi társadalom rokonszenvére.
Adjon Isten cigány honfitársainknak erőt és bölcsességet, hogy kitartsanak, és ne hallgassanak a politikai élet hazug, haszonleső szereplőire! Vegyék fel a munkát, küldjék a gyerekeiket iskolába, keressenek jó példaképeket!
......................

Ima a cigánymisszióért: Imádkozzunk az egységért, az egy akaratért. Annyi a sztereotípia, a megragadt előítélet, de hisszük, hogy az előítélet falait lebontva Jézus szeretetkötelékeket tud az emberek közé adni a Szentlélek segítségével. Kérjük a Szentlelket az akarásért, hogy ne várjunk, ne másra várjunk, ne vádoljunk, kritizáljunk, hanem cselekedjünk. Isten missziója az evangélium hirdetése minden gát nélkül. Engedjük az Urat dolgozni, aki készíti a szíveket a miénket és a cigányokét is. Urunk add, hogy egyházunk nyitottá és befogadóvá váljon a Téged követni akarók iránt.Használj bennünket Urunk, hogy hívogatni tudjunk másokat a te országodba. Kérjük az aratás Urát, hogy küldjön még munkásokat, szükség van munkatársakra, magyarokra és cigányokra egyaránt, segítő és imádságos kezekre, és adakozó szívekre. Adja az Úr, hogy régiónként legyen megbízott felelőse a cigánymissziónak, s hogy minél több lelkész és gyülekezet belekapcsolódjon ebbe a szolgálatba. Áldd meg Urunk gazdagon az adakozóinkat, akik időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve szívükön viselik a kitaszítottakat. Urunk, kérünk téged a betegekért, a börtönviseltekért, a szegényekért, a munkanélküliekért, a függőségekben lévőkért, hogy küldd el hozzánk a te szabadító Lelkedet, a Pártfogót, hogy tisztogasson, erősítsen, biztasson, és vezessen, s add kérünk, hogy mi pedig alázatos és szelíd tanítványokként akarjunk a te utadon járni, s téged követni a nehézségek ellenére is. Adj nekünk nyitott, imádságos szívet és testvéri szeretetet, mert arról fogja megtudni mindenki, hogy hozzád tartozunk, ha szeretni fogjuk egymást. Ámen