Törökország és az európai értékek

A Hagia Szophia székesegyház Isztambulban mecset lesz a továbbiakban.
1934 óta múzeumként működik, köszönhetően egy nyugat felé nyitó török államfőnek. Nagy felháborodást váltott ki a hír a világban. Mivel a világörökség része, az UNESCO is neheztel, hogy nélkülük hozták meg a döntést erről a törökök. Erdogan ígéri, hogy látogatható marad az épület ez után is, de ki tudja.

A Hagia Szophia  székesegyház Kr után 537-ben készült el, és az akkori világ legimpozánsabb épülete volt. 1000 évig a bizánci kereszténység központjaként működött Konstantinápolyban (ma Isztambul). 1453-ban elfoglalták a törökök, és még aznap megkezdődtek az iszlám szertartások. Amikor azonban szétesett az Oszmán Birodalom, "a vallási alapokon nyugvó ... katonai-feudális felépítésű császárságot felváltotta az európai köztársaságok mintájára kialakított, tudatosan ateista, szekularizált nemzetállam. A polgári jogot a svájci törvénykönyvből szó szerint átvéve egyetlen parlamenti szavazással fogadták el. 1926. február 17-én. A büntetőjogot az olasz törvénykönyvből, a kereskedelmi jogot a németországi jogból vették át. Az egész társadalmi életet európai alapokra helyezték. Eltörölték a többnejűséget, teljes jogi és társadalmi egyenlőséget biztosítottak mindenben a nőknek....eltűnt a keleti jelleg is...nyelvi reform vette kezdetét...nemcsak a Korán betűi tűntek el a mindennapi használatból, hanem a Korán szavai és az iszlám vallási műveltség szakkifejezései is. Musztafa Kemál "Atatürk"(törökök atyja) volt az az erőskezű államférfi, aki ezeket a reformokat végrehajtotta...egy évtized leforgása alatt Törökország európai mintára szervezett  modern nemzetállammá lett, amely az iszlám vallási identitását török nemzeti identitással cserélte fel."* 

A tiltás azonban sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki. A 30-as években a törökök között keresztény missziót végző lelkészek azt tapasztalták, hogy egyrészt  rendkívül nagy szeretettel fogadják őket, mint testvért (bizin-miközülünk való), másrészről azonban a missziói munka rendkívül eredménytelen marad, mert a hitehagyókat úgy kezelik, mintha meghaltak volna a hit és a családjuk számára is. A halálbüntetést pedig végrehajtották, ezért nagyon nehezen hajlandók megnyílni a keresztények előtt. A nap mögött című film (katt a kék szövegre) szerint egyes vidékeken még ma is él ez a hagyomány.
A helyzet az évtizedek folyamán sokat változott, de a lakosság 99,8%-a ma is iszlám vallású. Az utóbbi években visszarendeződés tapasztalható, és az iszlám előretörése figyelhető meg a politikai életben. Ennek is jele a Hagia Szophia mecsetté alakítása.
Tulajdonképpen nem kell csodálkoznunk, hogy a nyugat felé valamikor nyitó török állam nem kér a kereszténységből. Ha látja a nyugati emberek erkölcstelenségét, a széthulló családokat, a vallás teljes megszűnését, a BLM mozgalom borzalmait, akkor joggal mondhatja, hogy nem ilyen lovat akartam. 3-4 millió menekültről gondosodik a szíriai polgárháború miatt, ahol valójában az oroszok és az amerikaiak próbálják ki a fegyvereiket.
Mondhatjuk mi azt, hogy a mi vallásunk Istene a szeretet, ha az életünk egészen másról beszél. A muszlim ember a hitehagyott európaiak láttán csak a saját vallásában fog megerősödni, és ez nagyon sajnálatos.
"Miattatok káromolják az Isten nevét a pogányok között." - írja Pál apostol a Rómaiakhoz írt levélben.
A megoldás a megtérés lenne. Vissza Krisztushoz, aki meghalt a bűneinkért, aki halála árán utat készített a mennybe. Nem kell bonyolult szertartásokat végezni, cselekedetekben bízni, mint a muszlim hívőknek.
"Kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van. Isten ajándéka ez, hogy senki se dicsekedjék." (Efezusiakhoz írt levél 2.8)
"Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát, Krisztust adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (János evangéliuma 3.16)
*Döbrőssy Lajos: Krisztusért járván követségben. Hét év a minárék árnyékában. Pécel, 2006. Orosz Ágnes kiadása
Fotó:https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Hagia_Sophia_Mars_2013.jpg#/media/Fájl:Hagia_Sophia_Mars_2013.jpg

Politikusok mint bibliai személyek. Cseh Katalin

Szobor egy gyermek sírjáról

A történelem megismétli önmagát. A Bibliában pedig ma is megszívlelendő történeteket találunk. Sok szereplő hasonlít mai személyekre. Néhányat felsorolok: 
Orbán Viktor - Jósafát király.(katt a kék szövegre) Egy istenfélő ember, akinek fontos volt a haza jóléte és védelme, amikor megtámadták.
Gyurcsány Ferenc - Akháb király.
Egy uralkodó, aki más népből választ feleséget, holott ezt tiltja Isten. A feleség gonosz, gyűlöli az igaz Istent, és üldözi a földi képviselőit. A király nem száll vele szembe.
Dobrev Klára - Jézabel.
Róla itt olvashatunk, a Nábót szőlője című bejegyzésben. Hazugsággal kampányolt az Európai Uniós választásokon, hiszen az európai minimálbér vagy a családi pótlék soha nem lesz elfogadva. Ahhoz túl nagyok a vagyoni különbségek.
Donáth Anna - Júdás.
Donáth Anna jelent című bejegyzésben írok róla. Az a személy, akinek volt lehetősége megismerni az igazságot, de inkább vállalta a hazugságot, a hazaárulókkal való közösséget.
Fekete-Győr András - Sátán
Ez elsőre erősnek tűnik, de ha arra gondolunk, hogy egyszer Jézus Péter apostolnak mondta ezt, akkor már elfogadhatóbb. "... megfordult, és így szólt Péterhez: "Távozz tőlem, Sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint." (Máté 16. 21-24) Péter apostolból aztán nagy vezető lett, úgyhogy ne adjuk fel. Fegyőr is megvilágosodhat még.
Cseh Katalin pedig mintha az egyik parázna asszony lenne egy bibliai történetből.
Szégyen, hogy inkább vesszen a haza, vegyék el az uniós támogatásokat, de Orbán takarodjon. A salamoni ítélet jut az eszembe a Bibliából. Két parázna asszony élt egy házban, mind a ketten szültek, de az egyik gyermek meghalt, mert az anyja ráfeküdt. Akkor a halott gyermeket a másik nő mellé tette, az élőt pedig elvitte magához. A másik anya rájött a csalásra, és eljöttek a királyhoz, hogy tegyen igazságot: kié az élő gyermek. A király bölcs volt. Mivel nem lehetett eldönteni az igazságot, kardot kért, hogy ketté  vágják a fiúcskát, egyik felét az egyik asszony kapja meg, másik felét a másik. Az igazi anya tiltakozott, azt mondta, hogy ne öljék meg, inkább adják  a másiknak, csak életben maradjon. A csaló asszony azonban nem tiltakozott a ketté vágás ellen. Innen tudta a király, hogy ki szereti a gyermeket, és kié valójában. (Királyok első könyve 3. rész 16-28)
Ki szereti ezt az országot?
Az az ellenzék, amely Brüsszelbe rohangál feljelenteni Orbánt, hogy vegyék el az uniós támogatásokat?
Amely 2002 óta folyamatosan támad minden intézkedést, amivel függetlenebb, gazdagabb lehetne a haza? Ráadásul folyamatosan hazudnak. Ők nem bánnák, ha megölnék az országot, csak övék legyen a hatalom.
Rossz anyák, rossz gazdák, rossz válságkezelők ülnek az ellenzéki padsorokban, és sajnos az ellenzéki sajtóban is. Az írástudók elárultak bennünket, ezért úgy tekintünk rájuk, mint a farkaskiáltó pásztorfiúra, aki unalmában farkasokkal rémisztgette a falu lakosait, hogy figyeljenek rá, aztán amikor tényleg jött a farkas, már senki sem hitt neki.
Ki figyel oda a hazugokra?! Pedig a jó szándékú kritikára nagy szükség lenne.
A parázna asszonyokról nem tudunk többet. Egyetlen történetben szerepelnek, akkor is csak azért, hogy a király (Merkel?, Von der Leyen?) bölcsességére fény derüljön.
Abban bízunk, hogy Cseh Katalin, Donáth Anna, Fegyőr és az egész Momentum eltűnnek a süllyesztőben a többi ellenzéki párttal együtt. Addig azonban sokakat megtéveszthetnek, főleg a fiatalokat, akik koruknak megfelelően lázadnak az idősebbek ellen, és nem ismerik a magyar történelem legújabb fejezeteit.
Beszélgessünk velük!
Istenem! Olyan nagy szükség lenne egy jól felkészült, hazaszerető ellenzékre. Add meg ezt nekünk! Ámen
......
A fenti bejegyzés egy része az előző bejegyzésben már szerepel. Reményteljes jövő (katt a kék szövegre)
Fotó: Ante Samarzija unsplash.com

Reményteljes jövő

Ha a kormány nem képez tartalékot válság esetére, akkor nagy bajban lennénk. Csak csodálkoztam, hogy van pénz lélegeztetőgépekre, jutalmakra, és a vezetőink nem estek kétségbe. Jókor vezették be a karantént, a lakosság pedig példamutatóan fegyelmezett volt. Azért is tartottuk be az intézkedéseket, mert minden látszat ellenére, azért mindenki bízik a kormányban, még ha nem is fideszes szavazó. Szégyen, hogy az ellenzék ebből a helyzetből is politikai tőkét akart kovácsolni, és a kormány megbuktatására tört. (katt a kék szövegre) Meghamisították az adatokat, azt állították, hogy nálunk van  a legtöbb halott a környező országok között, pedig lakosságszámra vetítve nagyon jól állunk. Ha nem lett volna a budapesti idősotthon, akkor alig lett volna halott.
A kormány jól jött ki a válságból, nőtt a támogatottsága, most arra várnak az ellenzéki oldalon, hogy majd a gazdaság összeomlik, és akkor eljön az ő idejük.
Szégyen, hogy inkább vesszen a haza, de Orbán takarodjon. A salamoni ítélet jut az eszembe a Bibliából. Két asszony élt egy házban, mind a ketten szültek, de az egyik gyermek meghalt, mert az anyja ráfeküdt. Akkor a halott gyermeket a másik nő mellé tette, az élőt pedig elvitte magához. A másik anya rájött a csalásra, és eljöttek a királyhoz, hogy tegyen igazságot: kié az élő gyermek. A király bölcs volt. Mivel nem lehetett eldönteni az igazságot, kardot kért, hogy ketté  vágják a fiúcskát, egyik felét az egyik asszony kapja meg, másik felét a másik. Az igazi anya tiltakozott, azt mondta, hogy ne öljék meg, inkább adják  a másiknak, csak életben maradjon. A csaló asszony azonban nem tiltakozott a ketté vágás ellen. Innen tudta a király, hogy ki szereti a gyermeket, és kié valójában. (Királyok első könyve 3. rész 16-28)
Ki szereti ezt az országot?
Az az ellenzék, amely Brüsszelbe rohangál feljelenteni Orbánt, hogy vegyék el az uniós támogatásokat?
Amely 2002 óta folyamatosan támad minden intézkedést, amivel függetlenebb, gazdagabb lehetne a haza? Ráadásul folyamatosan hazudnak. Ők nem bánnák, ha megölnék az országot, csak övék legyen a hatalom.
Rossz anyák, rossz gazdák, rossz válságkezelők ülnek az ellenzéki padsorokban, és sajnos az ellenzéki sajtóban is. Az írástudók elárultak bennünket, ezért úgy tekintünk rájuk, mint a farkaskiáltó pásztorfiúra, aki unalmában farkasokkal rémisztgette a falu lakosait, hogy figyeljenek rá, aztán amikor tényleg jött a farkas, már senki sem hitt neki.
Ki figyel oda a hazugokra. Pedig a jó szándékú kritikára nagy szükség lenne.
Bízunk Istenben, hogy nem hagy el bennünket.
 Sokan imádkozunk, kérjük őt, van hitélet az országban, nem hagyjuk el a templomainkat. Bár lehetnénk többen is, de "ahol ketten, hárman összegyűlnek Isten nevében, ott van köztük." (Máté 18.20.